What if...? kevesebb az összefüggés több a kérdés

1,2,3,4 epizód

Az előző év lezárásához kaptunk egy kilenc részes What if…? folytatást és… te jó ég zseniális lett.

Elsőként magára maradt Nebulát mutatják be, akiben mindvégig ott volt a nemes lélek csak Thanos irányítsa alatt félt azzá válni, aki ebben az univerzumban a nova hadtesthez való csatlakozásakor vált. Azt, hogy Howard duck-ot behozták a képbe mellé személyes kedvencem, egyszerűen nem lehet a mosolyt levenni az arcodról mikor az a kacsa megjelenik.

Aztán a kis Peter Quilllel foglalkozik a következő történet szál, egy olyan univerzumban, ahol terv szerint találkozik az apjával, és mivel úgy érzi neki már csak az apja maradt, szívesen segít apjának bekebelezni a világokat ahová elültette magvait, no de áljon meg a menet, ő még csak egy gyerek. Itt elég szegényes volt az íróknak a fantázia világa, hogy a kis Hope Van Dyne csak beszél vele aztán hip hop kikerül Ego befolyása alól. Ami a legvagányabb ebben az univerzumban, hogy mivel elnyelte apjának az egyik ilyen gyilkos virágját, ha el is pusztítja a 80-as évek Bosszúállói Egót, Quillben megmarad és növekedhet ez az erő, ami nem kis előnyhöz juttatja hőseinket.

Adtak nekünk egy karácsonyi epizódot is szentestére, de ez a Happy Hogan lila hulk epizód annyira nem jött be, persze vicces volt meg jó volt megtudni, hogy Stark azért játszott Banner vérével, de nem adott sokat hozzá a multiverzum nagy struktúrájában csak egy könnyed karácsonyi csihipuhit.

Ami hozzáadott sokat az a következő epizódunk, mikor is Stark épp nem csusszan át a tesseract által nyitott kapun, hanem benne marad bezáródás közben és bizony a Sakaarra pottyan. Itt a legzseniálisabb az, hogy látjuk mennyire lekorlátozza Tony-t a földi technológiai lemaradás. Megkapja az űrszemetet és totál vagány páncél/forma 1 autót tákol belőle és hol vagyunk még az idővonlon egy kicsivel a New York-i csata után!! Iszonyat jó húzás volt összeboronálni Gamorával, ez az az idővonal, amiből nagyon szívesen látnék a mozivásznon is.

5,6,7 epizód

A következő három részben elég sok párhuzamot találtam a fő idővonallal és ez nagyon tetszett.

Itt van Captain Carter és a Hydra ölő keringője. Totál Steve és Bucky párhuzam csak itt Steve lett agymosva, a többi cselekmény itt inkább csak a harc volt és az emlékezz ki vagy monológok, nem nagy port kavart az agytekervényeinkben.

Végtelen Pocahontas, na az ő univerzuma érdekes. Kahhori indián lány földjébe réges-régen a tesseract becsapódott, ami darabokra tört így tere adva a térkőnek ? hogy átitassa erejével a környező élővilágot a földön, illetve a random másik világot, ahova portált nyitott így létrehozva egy kvázi alternatív Vakandát, bár Vakandába vibránium csapódott be a vibránium mint tudjuk a hatalom kövének tulajdonságát hordozza. Kahhori fogékonyabb a kő erejére és egy élő végtelenkő lett. Zseniális alapanyag. Gondoljatok bele a végtelenkövek megtesnesülnének. Nagyon várom, hogy ebből mi hoz ki a stúdió.

A következő világunkban Hela a halál istennője arra a sorsra jut, mint Thor, száműzetésbe, de ő nem egy egyszerű halandóba fut bele, de nem ám, hanem Wenwuba személyesen a tíz gyűrű hordozójába. Az egyetlen logikai bibit abban találtam, hogy találkozhatott Morrissal hiszen az, hogy Wenwu odatalált Ta lo-ba és hazaküldték feleségével együtt, akikkel jött Morris csak kb 1500 év mulva lett volna. Mindegy is Morris is ott van valahogy és összebratyizik Helával majd miután meg lett Miyagi-zva Ta lo-ban, túl nőtt magán és Odinon majd egy pervollal mosás után szép fehérbe vedlett agancsa felvételekor. Az ebben megismert Helwu csapat nagyon ütős cucc és az általuk kialakított békét az univerzumban nagyon vevő lennék megismerni.

8,9 epizód

A reneszánszkori bosszúállós történetszál totál érthetetlenre sikerült. Thanos érkezésekor amerika kapitány odavág a végtelen kesztyűre eltalálja az időkövet és hirtelen a középkorban találja magát a társaival együtt. Komolyan? Ettől eltekintve érdekes volt, hogy itt is törvényen kívüli volt kapitány és bandája, mint a Végtelen háborúban. Kaptunk egy gyönyörű romantikus pillanatot is benne mikor Peggy és Steve először egymásba botlanak, de őszintén ebből a világból többet is ki lehetett volna hozni.

Jöjjön a finálé! Utolsó epizódunkban felturbózott Strange volt a középpontban, mint ahogy azt a korábbi epizódok sejtették velünk. Itt azzal próbálja meggyőzni Peggy-t, hogy a pusztulásra ítélt univerzumokból összegyűjtötte a végtelen hatalmú lényeket, akikben nagyon jó volt meglátni az első évadban bemutatott világok karaktereinek variánsait, de az egyik megszökött (Kahorri) és vissza kell csalni. Ez után gyorsan kiderül a turpisság, hiszen Strange nem csak a gonoszokat, hanem a hősöket is összegyűjtötte, hogy belőlük az ötvözőben összesüsse újdonsült univerzumát na és itt álljunk meg. Mindössze annyi volt a bűne, hogy fel akarta támasztani a világot, amit tönkre tett. Minden démon és túlvilági lény ellenére, akit abszolvált, életet akart teremteni, majd minden dac ellenére sikerült is neki, tény, hogy azzal a módosítással, hogy nem született meg és nem is fog. Amiről még beszélni kell az ultimate csatajelenet. Kezdjük azzal, hogy Strange olyan szinten fel van turbózva hogy képes a végtelenkövek hatalmát csak úgy kivédeni, semlegesíteni és ami személy szerint nagyon tetszett az animációban hogy a multiverzumi energiát azokkal a fekete pontokkal indikálták mint a mit a Pókverzumban is láthattunk az első részben a részecskegyorsítónál majd a második részben Spot-nak a testén, ami hozzáférést adott neki a multiverzumhoz.

Te jó ég mikor a zuhanó mindenki elkezdi odadobálni fegyvereiket két hősnőnknek és felvértezik magukat az MCU-ban eddig látott legnagyobb misztikus fegyver armadával, ott volt a pont, hogy Strange. Futás! Azt gondolná az ember, de még így is képes volt kitartani igaz, már kiszakítva a benne lakozó démonoktól, és így elérkeztünk a hattyú halálához. Hip-hop új univerzum.

Természetesen a végére megmutatták nekünk a Loki által létrehozott multiverzumi életfát csak hogy még jobban tűkön üljünk a folytatásra várva, de őszintén vártam is, hogy legalább egy ekkora kis porhintésnyi átfedést kapjunk.